Ópusztaszer

A településről

Elhelyezkedése: Szegedtől 28 km-re található. A hajdani puszta a Pallavicini-család birtoka volt, a község belterülete az 1950-es évek óta fejlődött ki. 1973 óta viseli az Ópusztaszer nevet. Megközelíthetősége: Szegedről a Csongrád felé vezető úton gépkocsival és buszjárattal egyaránt. Vonattal Kistelekig. Természeti értékei: A falu és környéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része. A környék erdőiben szervezetten, vezetővel vagy szabadon tehető gyalogos és kerékpártúra a közeli Tiszához.

„A magyarok hét nyila” emlékmű

A Nemzeti Történeti Emlékparkhoz vezető út mellett avatták fel 1996-ban “A magyarok hét nyila” című monumentális emlékművet. Morvay László grafikusművész tűzzománc alkotása a honfoglaló hét vezérnek állít emléket, a jelképesen földbe lőtt hét nyílvesszővel. A 12 méter magas nyílvesszők tollán és hegyén tűzzománc képek láthatók. Az összesen 80 négyzetméternyi felületen az alkotó, a magyar honfoglalás személyiségei mellett történelmi motívumokat jelenített meg.

Nemzeti Történeti Emlékpark

A Nemzeti Történeti Emlékpark szabadtéri néprajzi múzeum, skanzen és kirándulóhely, melyet 1982-ben hoztak létre a Csongrád megyei Ópusztaszeren. Legismertebb kiállított műve Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképe.

A Feszty-körkép megtekintése előjegyzéshez kötött!

A téli időszakban a skanzen épületei, a Csete-jurták, a Gátőrház, az Útkaparóház és az Erdészház zárva tartanak. A Nomád park meghirdetett szolgáltatásai ezen időszak alatt szünetelnek. A Feszty-körkép és a Rotunda kiállításai megtekinthetőek. Nyitva tartási időben az Emlékpark külső területein sétát tehetnek Látogatóink.

Flamann Ildikó fazekas

Elsősorban használati edényeket készít, a nagy múltú hódmezővásárhelyi fazekas hagyományokból, díszítésekből építkező egyéni stílusban, ezen belül is a csúcsi motívumok, a fehér alapon kék írókázás a legjellemzőbbek alkotásaiban. Tabáni edényein az összes lehetséges mázat alkalmazza, de leginkább a sárga, zöld és barna színeket. Minden munkafázist, minden lépsét, az agyaggyúrástól a kész kerámiáig önállóan, egyedül végez: a korongozást, a fülezés-díszítést, a festés-írókázást, a mázazás-égetést.

Kemencés Csárda

A mi szemléletünk központjában nem más a főszereplő mint a vendég, még akkor is ha a mai modern, rohanó világban el akarják velünk hitetni, hogy nincs szükség azokra a régi ízekre, amit anyáink és nagyanyáink hagytak ránk örökségül. Éttermünk kialakításánál különös hangsúlyt fektettünk az otthonosságra és a családokra, teraszunkon helyet foglalva kényelmes fafaragású bútorokkal várjuk önöket, belső rendezvénytermünket is önök igényeinek kielégítésére rendeztük be. Bízunk abban, hogy ha rövid időre is, de megállíthatjuk az időt és megélhetik a pillanatok örömeit! És ne feledjék “Ősapáink is itt ettek volna…” !

Ópusztaszer-Csontospart

Az Ópusztaszer-Baks műúttól délre, a két község határán található a Csontospart, ahol a Tisza jobb oldali magaspartja 5-6-méterrel magasodik a hajdani ártér fölé. A 81-82, 5 m tszf. magasságú területen egy újkőkorból származó település, illetve egy ismeretlen korú temető nyomai találhatók. A lelőhely nagyrészt sérült, bolygatott, részben az erózió, részben a talajművelés (főként a baksi oldalon történt erdőtelepítés) miatt. A lelőhelyen a szegedi múzeum munkatársai (Saliga László, Kürti Béla) végeztek terepbejárásokat, gyűjtöttek leleteket, feltárásra azonban itt eddig nem került sor.

Erdei Vendégházak

Ha szeretne messze kerülni a város zajától és közben értékesen töltve szabadidejét, ha szeretne friss levegőn szép környezetben kikapcsolódni, nagyokat sétálni, ha kedvére lenne jókat lakmározni a falusi házak portáiról kikerült csodás ételekből és élvezni szeretné a Wellness Vendégházunk  szolgáltatásainak kínálatát (szauna, dézsafürdő, medence), ha kedveli a gyalogtúrákat, szeret kerékpározni, lovagolni, csillagokat vizsgálni vagy csak egyszerűen átadni magát a pihésnek és a kényelemnek, akkor várjuk Ópusztaszeren az Erdei Vendégházakba!

Hantházi major

A majorsági gazdálkodást a Pallaviciniek terjesztették ki: a 19. század közepére 7, 1885-re 11 majort építettek. A 20. század első évtizedeiben a majorokat jól fölszerelt gazdasági üzemekké fejlesztették. Hantháza majorban hengerszékes gőzmalom, a kőtörési szőlőben szeszfőzde működött, 1925-ben a majorok egy részét keskenyvágányú gazdasági vasút kötötte össze Algyővel. A majorok közül csak Hantháza maradt fenn a közelmúltig régi állapotában. Az 1960-as évek végén érdemes lett volna műemléki védelem alá helyezni. Azóta a darálómalmot és több istállót elbontottak, de két közös konyhás cselédház kevés változtatással ma is megvan.

Csillagösvény Labirintus

Közép-Európában egyedülálló tematikus sövénylabirintusunk 2011 májusában nyitotta meg kapuit Ópusztaszeren. A Tejút ősi magyar elnevezését viselő park kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínál iskolás, óvodás csoportoknak is, de csapatépítő tréningek helyszíneként is szolgál. A sövénylabirintus a 21. század mérnöki precizitásával megtervezett fagyal-ültetvény. A legendás csodaszarvast formázó sövényfalak 3,5 kilométer hosszan kanyarognak. Az elágazásoknál a térség történetével, kultúrájával, élővilágával, érdekességeivel kapcsolatos, többféle tematikájú, választhatóan magyar vagy angol nyelvű kérdésekre adott válaszok segítenek a helyes út megtalálásában. Az útvonal fahidakon vezet át, végül egy kilátó nyújt pihenési lehetőséget. A fűzfafonat-labirintus 1200 méter hosszúságú, embermagasságú falait a Tisza-parti füzek ágaiból fonták, és egy honfoglalás kori övcsat mintáját formázza.

Kutyanyak/Kis-Zer

Kutyanyak, az Ópusztaszer északi és északnyugati határán 7 km hosszan húzódó, hivatalosan Kis-Zer nevet viselő tanyasor az 1850-es évek első felében keletkezett. Kutyanyakon általában az út északi oldalán épültek a házak, szemben a “takarmányos”, illetve egyéb gazdasági épületek (dohánypajta, góré, disznóól, pince) volt, az utat gereblyézték, söpörték. Egyes szakaszokon az út mindkét oldala beépült, így belterületi utca képét mutatta. Mára a tanyák zöme lakatlanná vált, illetve részben üdülőtanyává vált.

Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom

A neoromán stílusú építkezés 1924 szeptemberében kezdődött Katona Joachim mérnök vezetésével. A szobrászati munkát Homonnai Jenő iparművész irányította. Berendezései (padok) egyedi módon vannak elhelyezve. A templomot 1925. október 25-én szentelték föl a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Plébániája 1929-30-ban épült. A plébánia épülete Szeri szállónak lett kialakítva. 1994-ig Sándorfalvához tartozik, majd Kistelek látja el. 2010-től újból önálló plébánost kap és ide csatolják Pusztaszert, Baksot és Dócot.

Pallavicini – kastély

A kastély a település déli részén található, címe Tóhajlat 133. A környéken birtokos Pallavicini családnak 1850-ben már volt a sövényházi majorban egy “urasági háza”, amely egyes feltételezések szerint a ma is álló kastély középső részébe lett befoglalva. A historizáló stílusú kastély kiépítése őrgróf Pallavicini Sándor nevéhez fűződik, aki az 1879-es árvízben elpusztult algyői kastély helyett kívánt új családi rezidenciát létesíteni. Az építkezés az 1880-as évek második felében zajlott le, pontos intervalluma, valamint az épület tervezője nem ismert. 1892-ben már készen volt, ekkortól az uradalom vadászatain számos főrangú személy megfordult, akik itt voltak elszállásolva.

Akhal Ménes

„Egy lófajta múltunkból a jövőnkbe”

Száz éve, ha magyar tájat ábrázoltak, nagy eséllyel lovak is voltak a képen. 50 éve eltűntek a lovak – mára ismét megjelentek. Ezt a képet szeretné gazdagítani az Ópusztaszeri Akhal Ménes a Cseppentő család gondozásában. A ménes az elmúlt 25 évben alakult ki és érte el átlag 80-as létszámát. A ménes élete az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark körüli nagy kiterjedésű legelőkön zajlik. A helyválasztás nem a véletlen műve – a honfoglalás emlékhelyét lovak veszik körül, a témához illően gazdagítva a képet. Az Akhal teke lófajta neve, eredete több, mint 2000 éves múltba nyúlik vissza, földrajzilag Közép-Ázsiába, a Kaszpi tengeren túli Turán vidékre.

www.opusztaszerimenes.hu

Ópusztaszeri (Pusztaszeri) erdő

A Pusztaszeri-erdő a valamikori Pallavicini őrgróf uradalmához tartozó vadaskertből alakult ki. A környék viszonylag alacsony erdősültsége miatt, ez a terület kiemelkedő fontosságú nem csupán cserje- és fafaj gazdagsága, hanem az erdei madárvilág szempontjából is. A Pusztaszeri-erdőben még találunk olyan hatalmas, öreg kocsányos tölgyeket (Quercus robur), amelyek idézik a valamikori homoki tölgyesek képét. Az erdő gyepszintje igen gazdag, melyből ki kell emelni a 100 tő körüli apró nőszirmot (Iris pumilla).

Close Menu
Vissza