A városról
Elhelyezkedése: Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. Külső területe 17395 hektár, központi belterülete 965 hektár egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. A város határának talajszerkezete változatos. A Tiszát mindkét oldalon kötött talajú rétek kísérik, távolabb a kötött és a szikes talajok váltogatják egymást. A településtől északnyugatra homokos magaslat emelkedik.
Ellés monostor
Csongrádtól ÉNY-ra, a Tisza túloldalán, a pontonhídtól kb. 3 kilométerre található. A Bor-Kalán nemzetség monostora a XI. századtól a XVI. század közepéig állt fenn. Az első írásos emlék róla 1306-ból származik. Értékes régészeti lelőhely, de nem épült ki, mint idegenforgalmi nevezetesség. Az épületek egy részét a XV. században három méter mély árokkal vették körül. A török uralom alatt a hely egyházi jelentősége megszűnt, az épületek tégláit és köveit a környék lakói elhordták, csak az alapfalak élték túl az idő múlását.
Horgászás
Csongrádon és környékén számos lehetőség adódik a horgászat szerelmeseinek, hogy hódoljanak a szenvedélyüknek.
Tisza: A Tisza város alatti szakasza kövezéssel van borítva, amely nagyon jó haltartó.
Serház-zugi Holt-Tisza: A Serház-zugi Holt-Tisza több mint négy kilométer hosszan terül el a város határától a szentesi Tisza-hídig. Partját nádas szegélyezi horgászhelyekkel, nyiladékokkal kialakítva.
Aranyszigeti Holt-Tisza: A közel 30 hektáros vízterületet fák, bokros csalitosok veszik körül. A víz szélén, mindenütt parti nádfal, horgászhelyeknek alkalmas nyiladékokkal.
György-víz: A György-víz gyönyörűen rendezett partoldallal rendelkezik, teljes hosszában betonozott út kíséri. A vízpart teljesen egyenes, átlátható, versenyek rendezésére tökéletesen alkalmas.
Belsőváros
Csongrád legrégebbi városrésze a Tisza délnyugatról keletre kanyarodó ágában található. A folyó és a Bökény nevű településrész egykori mocsaras, nádas területe védelmet nyújtott az itt lakóknak. Azonban a település fejlődésének irányát is megszabta, hiszen csak nyugat felé terjeszkedhetett tovább. A város központja is áthelyeződött. A Belsőváros elnevezés utal a központhoz viszonyított elhelyezkedésére. A Belsőváros az Alföld egyetlen népi műemlékegyüttese, ma 37 épületegységből áll. A műemléki védettség alatt álló házak alapjait, falait 200-300 évesre becsülik.
Csongrádi Gyógy - és termálfürdő
A gyógyfürdő létrejötte kizárólag helyi kezdeményezésnek, elsősorban Dr. Hüvelyes Istvánnak, az első, itt reumatológiai szakrendelést vezető hivatásszerető orvosnak köszönhető. A tisztasági- és gyógyfürdőben kádfürdőrészleg és három kis, fedett medence létesült. A gyógyászati részen a betegek balneo-, fizio- és elektromos kezelésekben részesülhettek. Az 1980-as években megépült a főépület mellett egy 16*8 m-es tanmedence, amely télen légtartós sátorral üzemel, valamint egy szezonálisan üzemelő gyermek pancsoló medence. A valamikor gyermekmedencének épült kör alakú medence időközben egész évben üzemelő meleg vizes ülőmedence funkciót lát el. Az ingatlan területe: 20.300 m2, melyből zöldterület 17.000 m2.
Csongrád természeti értékei
A terület földrajzi elhelyezkedéséből adódik, hogy rendkívül gazdag természeti kincsekben. Itt is megfigyelhető a híres tiszavirágzás júnis végén az esti órákban. Emellett a terület rendkívül fajgazdag, ami a terület változatosságának köszönhető, ugyanis ártéri területek mellett pusztaságokat is találunk.
Körös-torok: Alacsony nyári vízálláskor lapos tengerpartokra emlékeztető homokfövény fogadja az ide látogatókat. A Tisza bal partján és a Körös jobb partján kezdődik a helyileg védett Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület. A Körös-torkolata minden évszakban csodálatos panorámával fogadja az ide érkezőket.
Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület: A 806 hektár területű Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület a Dél-Tisza völgyben, az ún. Kőröszugban helyezkedik el.
Csongrád Bokros-Puszta: Bokros-puszta a Tisza jobb partján Bokrostól 1 km-re északkeletre helyezkedik el. Az északnyugat – délkelet csapásirányban húzódó puszta 5 km hosszú, s átlagos szélessége 1,5 km.
Borkóstolás
A helyi borpincék technológiai fejlődése követelte meg az újabb, magasabb minőséget adó fajták megtelepítését és elterjesztését. Így juthatott el a csongrádi vörösbor a nemzetközi hírnévig. Általa kapta meg Csongrád a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” címet. Napjainkra a Csongrádi Kékfrankos és a Csongrádi Cabernet Franc a térség borversenyein rendszeresen aranyérmet nyerő borai lettek és több országos és nemzetközi borverseny aranyérmét is magukénak tudhatják. A vörösborok mellett fehérborokat is készítenek Csongrádon, mint a Rajnai Rizling és Rizlingszilváni, rosék közül pedig a Kékfrankos Rosé készül a csongrádi pincékben.
Tisza-Kőröszugi Túraútvonal
A 26,7 kilométer hosszú túrautat a Körös, a Tisza és a Mámai-Holt-Tisza mellett alakították ki, amely érinti többek között a csongrádi fahidat, és az ellésparti monostort is. Az útvonal mentén 1 kiinduló állomást és 6 fedett pihenőhelyet állítottak fel, illetve 14 tájékoztató táblát helyeztek el. A mámai holtág mellett 2 hektáros területen táborhelyet, egy 12 méter magas kilátótornyot, mellette pedig egy 50 négyzetméteres szociális blokkot építettek.
Ungerbauer Családi Borpince
Ungerbauer György kertészmérnök 1969. óta foglalkozik szőlőtermesztéssel és borászattal. 40 hektáros szőlőültetvényen működteti lányával a családi gazdaságot, melyen 15 szőlőfajtát termeszt. Ezen ültetvények terméséből készíti kiváló borait. Mindemellett az ország legnagyobb Európai gyökeres szőlő-szaporítóanyag előállítója. 1981-ben a szakminisztérium a „Kiváló Kistermelő” címet adományozta gazdaságának a szaporítóanyag-termesztésben elért minőségi és termelési sikereiért. 2005 decemberétől a Csongrádi Hegyközség elnökeként képviseli a Csongrádi Szőlősgazdák érdekeit.
Szent Rókus-templom
A Belsőváros (Csongrád) egy katonai raktárnak használt épületéből alakították ki, 1722-ben. Tornyának alapjait 1808-ban rakták le, szentélyét valószínűleg egy török kori nyolcszögletű épület maradványaira emelték. Stílusa barokk.
Kis-Tisza Vízi - Sport Egyesület
A Kis-Tisza Vízi-Sport Közhasznú Egyesület 2010-ben alakult. Profilunkat, a sárkányhajózást gyorsan megkedvelték az emberek. A sárkányhajózás, a cégek körében is közkedvelt szabadidős tevékenység, mint csapatépítő tréning. A sárkányhajózás közösség fejlesztő hatású, mert a sárkányhajózás közben a legénység tagjai egy ütemben eveznek és még a levegőt is egy ütemre veszik. Így a teljes szinkronban történő együttműködés lesz a csapat kovácsa.
E-mail cím: kistiszavizisport@gmail.com
Nagyboldogasszony-templom
A klasszicizáló barokk stílusú, egyhajós Nagyboldogasszony-templom 1762 és 1769 között épült. Díszes kapuja kőkeretébe a templom kegyurának, a gróf Károlyi családnak a címerét faragták. Különlegessége a főoltár mögött a Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép, mely Tiziano Assuntá-jának másolata.
Tisza Sándor kézműves- és vendégház
A város központjához közel, egy csöndes utcában lévő családi házban lett kialakítva a Kézművesház, amelyben Tisza Sándor fafaragó és játékkészítő népi iparművész alkot, egyben tovább is adja, oktatja a fafaragás ősi mesterségét. A Kézművesház egyben Vendégházként is működik, így a szálláslehetőség is biztosított 10 – 16 főnek télen, nyáron kb. 50 főnek, + sátorhelyek is fellelhetőek. A kézművesház csoportokat, egyéni látogatókat megbeszélés, illetve előzetes időpont egyeztetés alapján fogad.
